A halradart eredetileg katonai célokra és tengeri halászatokhoz használták, mára azonban már a hétköznapi horgászat része. Nagy a választék, de nem mindegy, hogy milyet vásárolunk és hogyan kezeljük az eszközt. Halradar alapok.
Milyen kijelzőt válasszunk?
A legelső kérdés, amely felmerülhet egy szonárvásárlás során, a kijelző mérete. A 10-12 colos kijelzők általában tökéletesen megfelelnek, különösen, ha kormánykonzolos hajót használunk. Viszont, ha sokat horgászunk állva vagy távolról nézzük a kijelzőt, érdemes lehet 15-16 colos kijelzőt választani, vagy kirakni external képernyőre. Ez nagyobb képméretet és jobb láthatóságot biztosít.
Mit látunk a szonárképernyőn?
A szonár 5 kulcsfontosságú információt mutat:
- feszültség
- vízhőmérséklet
- haladási sebesség
- idő
- vízmélység
Ezek mellett 3 megjelenítési módot használhatunk:
- 2D nézet: hagyományos, lefelé néző kép.
- Down Scan: jobb felbontású, lefelé néző kép.
- Side Scan: oldallátó kép, amely szélesebb területet pásztáz, olyan gyakorlatilag mintha egy zseblámpával megvilágítanánk a mederfeneket. A SideScan, vagy oldalsó nézet a legfontosabb a modern horgászatban, hiszen nagy területen képes pásztázni a medret, ezáltal pontosabb képet ad a tereptárgyakról és a halakról. Ennek a nézetnek van a legnagyobb haszna, amikor új területek feltérképezésére indulunk. Széles spektrumban tudjuk szkennelni a mederfeneket.
Melyik frekvenciát válasszuk?
A szonár frekvenciái 3 különböző felbontást és hatótávolságot biztosítanak:
- 450 kHz: A leghasznosabb frekvencia a nagy hatótávolság miatt. Tökéletes a meder feltérképezésére. Az alacsony frekvencia okán ez hatol a legmesszebb a vízben.
- 800 kHz: Közepes hatótávolság, részletesebb képet ad.
- 1200 kHz (Mega): Közeli terepviszonyok, és a halak felkutatására alkalmas, különösen akkor, amikor meg kell tudnunk különböztetni őket egymástól. A megafrekvencián jó beállítások mellett láthatjátok akár a süllő farokúszóját is, kizárható a tévesztés.
A frekvenciát a vízállás és a célhal függvényében választjuk meg.
Hogyan hangoljuk össze a haladási sebességet és a kijelző sebességét?
A hajó sebességét és a kijelző sebességét össze kell hangolni. Kielégítő képet úgy fogunk kapni az oldallátó szonárral, ha a csónak haladási sebessége és a kijelző sebessége ideális szinkronban van, így fogunk arányos képet kapni. Ha a kijelző túl lassú, a kép "rövidebb" lesz, ha pedig túl gyors, a kép "megnyúlik". A jó, arányos kép eléréséhez érdemes a kijelző sebességet a hajó haladási sebességéhez igazítani.
Érzékenység beállítása
Az érzékenység szintén kulcsfontosságú. Érdemes a különböző medertípusokhoz alkalmazkodni. Kemény medernél alacsonyabb érzékenységet érdemes használni, mivel a kemény aljzat túl fényes képet adhat. Iszapos fenéknél érdemes az érzékenységet emelni, hogy a halakat is meg tudjuk különböztetni. A csónakhoz közelebb elhelyezkedő objektumok általában nagyobb részletgazdagsággal jelennek meg, ha a távolabbi sávokat szeretnénk felderíteni akkor az érzékenységet feljebb kell állítani. Gyakorlatilag olyan ez, mint a fényerőszabályzós villanykapcsoló.
Süllő vagy harcsa?
Segít a válaszban, ha tudjuk, hogy ezek a halak a legtöbb honos vízterületen a mederfenék közelében állnak, és ennek megállapítására a radarárnyék ad lehetőséget. Ha a fenéken fekszenek közvetlenül, akkor nincs árnyékuk, ha a hal vízközt van akkor jól kivehetően az árnyéka több méterrel mellette látható.
A témában készült videónkat ezen a linken tudod megnézni!