A helyszín Balatonszemes, a cél pedig elsősorban a keszegfélék megfogása volt. A pecát végül pontyok és többféle keszeg is színesítette, de a halak egy részére más feladat várt: klasszikus paprikás sült keszeg készült belőlük.
Keszegre a Balatonban állva
A balatoni horgászatnak már a helyszíne is adott némi különlegességet. Péter és Tamás a déli part sekély vizében egészen az utolsó homokpadig besétáltak, és onnan horgászták meg a törést.
A pálya előkészítéséhez nem volt szükség többnapos etetésre. Néhány órával a horgászat előtt búzával és kukoricával szórták meg a kiszemelt területet, majd feederrel kezdték keresni a halakat. Két különböző megközelítés is előkerült: hosszú előkés feeder és method módszer.
A keszegek mellett a pontyok sem maradtak távol, így a könnyed balatoni keszegezésből időnként komolyabb fárasztás lett. A közös program lényege azonban nem a minél nagyobb hal vagy a minél nagyobb fogás volt. Sokkal inkább egy olyan nyári horgászat, ahol maga az együtt töltött idő legalább annyira fontos, mint ami a horogra kerül.
És néhány szebb keszegnek ezúttal nem a visszaengedés jutott.
A sült keszeg már a vízparton kezdődik
Ha a kifogott halat meg szeretnénk enni, a megfelelő kezelés nem a konyhában kezdődik. Különösen igaz ez egy forró nyári napon.
A megtartott halakat kíméletes leölés után azonnal lehűtötték. Fontos részlet, hogy a hal ne az olvadó jég vizében ázzon: zacskóba téve került a jégágyra. Széll Tamás szerint a jég hidegére van szükségünk, az olvadékvízre viszont egyáltalán nincs.
Ugyanez az elv a későbbi tisztításnál is fontos. A halakról először csak a pikkelyeket távolították el, majd egyszer alaposan leöblítették őket. Ez volt az első és egyben az utolsó alkalom, amikor vizet kaptak.
Ennek komoly oka van. A halhús eleve rendkívül magas víz- és fehérjetartalmú. Ha tisztítás közben folyamatosan vízben áztatjuk vagy újra és újra lemossuk, Széll Tamás szerint elkezdjük kilúgozni a halhúst. A vízzel értékes ízanyagok távoznak, és a hal természetes zsírtartalmából is veszíthetünk. Vagyis éppen azokból az összetevőkből mosunk ki, amelyek a friss hal karakterét és ízét adják.
Ráadásul nem csak az ízről van szó. Tamás tapasztalata szerint a felesleges vizezés a romlási folyamatoknak sem tesz jót. Egy megfelelően megtisztított, szárazon tartott hal másnapra sem kapja meg olyan gyorsan azt a jellegzetes kellemetlen „halszagot”, amelyet sokan magával a hallal azonosítanak.
Ezért a gyors öblítés után a halakat rögtön papírtörlőre tették, hogy a felesleges nedvességet is eltávolítsák róluk.
Az irdaláson nagyon sok múlik
A keszeggel kapcsolatban szinte mindig ugyanaz az első kérdés: mi legyen a rengeteg szálkával?
Erre szolgál a megfelelő irdalás.
A halat a gerincre merőlegesen, egymástól legfeljebb körülbelül 2 milliméteres távolságban kell bevagdosni. A hasüregnél csak a húsos háti részt irdaljuk, majd a hasüreg végétől már a teljes testmagasságot. A gerincet közben nem vágjuk át.
Az irdalás célja nem az, hogy a keszeg gyorsabban átsüljön. A sűrű bevágásokkal az apró Y-szálkákat daraboljuk fel annyira, hogy sütés után fogyaszthatóvá váljanak.
Paprikás liszt, forró olaj és egy kis türelem
Az előkészített keszeg ezután sót kap. Széll Tamás azt javasolja, hogy a besózott halat sütés előtt nagyjából 10–15 percig pihentessük, hogy a só átjárhassa a húsát.
Ezután következhet a klasszikus paprikás liszt. Aki ropogósabb kérget szeretne, kissé rá is paskolhatja a halra a lisztes keveréket.
A sütésnél a megfelelő olajhőmérséklet kulcsfontosságú. Körülbelül 170 °C az ideális, nagyjából 160 és 180 °C közötti tartományban. Ha az olaj túl hideg, a hal inkább főni és párolódni kezd. Egyszerre túl sok keszeget sem érdemes az olajba tenni, mert azzal hirtelen visszahűthetjük.
A kisebb halak kerüljenek először az olajba, a nagyobbak később. Amikor a keszeg könnyedén megemelkedik, szinte lebegni kezd a forró olajban, közel járunk a kész állapothoz.
Talán ez a horgászat egyik legjobb része
A nap végére a horgászatból közös sütés, a közös sütésből pedig igazi balatoni program lett. A frissen sült paprikás keszeg mellé házi kovászos uborka és remulád került, az egészet pedig már együtt lehetett elfogyasztani a vízpart közelében.
És talán éppen ettől több egy ilyen nap egyszerű halfogásnál.
Közösen előkészíteni a helyet, beállni a Balatonba, megfogni a halakat, közben beszélgetni, majd a horgászat után együtt megtisztítani, megsütni és végül egy asztal mellett elfogyasztani a zsákmány egy részét. A horgászat ilyenkor nem önmagában álló program, hanem egy teljes nap közös élménye.
A paprikás sült keszeg pedig talán pontosan így a legjobb: frissen fogva, gondosan elkészítve és jó társaságban elfogyasztva.
A horgászatról szóló videót megtekintheted itt: